 |

Képviselet ellátása a hagyatékkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben Németországban.

A német öröklési jog fő szabályai
„Még jóban van a rokonaival vagy már örökölt?”
A fent idézett német közmondás megmutatja, hogy milyen problémákat rejthet és milyen következményekkel járhat az öröklés,
azaz hogy a jogosultak és az állítólagos jogosultak között nagyon hamar és nagyon csúnya vita törhet ki. A következő cikknek nem
az a célja, hogy megmutassa, hogy ezek a problémák hogyan kerülhetőek el, mert az irodánk nem arra specializálódott, hogy a
végrendelet illetve öröklési szerződés megfogalmazásában adjon tanácsot. Abban tudunk segítséget nyújtani, hogy hogyan lehet
ezeket a problémákat megoldani és milyen jogaik vannak az örökösöknek, főleg akkor amikor egy magyar örökös örököl
Németországban, ahol általában nyelvi problémákkal és egy számára ismeretlen jogrendszerrel találja szemben magát. A német
öröklési jog azonban bármennyire is hasonlít a magyar megfelelőjéhez, számos veszélyes csapdát rejt magában.
A következő leírás arra szolgál, hogy egy rövid átfogó képet adjon a német jogi helyzetről és jogilag is segítséget tud
nyújtani abban a helyzetben, ha Ön egy idegen országban, azaz Németországban jut örökséghez.
A német öröklési jog ugyanúgy, mint a magyar három lehetőségen, három alternatíván alapszik: az egyik, hogy az örökös a
törvény alapján örököl, a másik, hogy végrendelet illetve öröklési szerződés alapján örököl, a harmadik pedig az, a
hogy jogosult egy úgynevezett köteles részre.
A továbbiakban a fenti három alternatívával fogunk foglalkozni.
A törvényes öröklés előírja, hogy az örökhagyó rokonai, leszármazottai örökölnek elsősorban. Itt elsősorban
vérrokonságról van szó, de adott esetben örökbefogadással létrejött viszony is előfordulhat. Az elsőrangú örökösök az örökhagyó
leszármazottai, elsősorban a gyerekei, majd az unokái és dédunokái. Amennyiben az első leszármazottak közül már senki nem él,
helyébe lépnek a következő leszármazottak, más szóval, ha a gyerekek már nem élnek, akkor az unokák lépnek a helyükre. Ha az
örökhagyónak három gyereke van, akkor ők örökölnek 1/3, 1/3, 1/3 arányban. Ha az egyik gyerek már nem él, akkor az ő gyerekei
örökölnek, mégpedig úgy, hogy előlépnek az elhunyt szülő helyébe, tehát ha az elhunyt gyereknek van két saját gyereke, akkor ezt
az 1/3 – ot ők öröklik 1/6 - 1/6 arányban. Abban az esetben, amikor az örökhagyónak nincsenek gyerekei, unokái, dédunokái, akkor
a szülei örökölnek, ha pedig már a szülők is meghaltak, még az örökhagyó halála előtt, akkor a testvérei örökölnek, mint
másodrangú örökösök.
Ha már a testvérek is meghaltak az örökhagyó halála előtt, akkor a testvérek gyerekei örökölnek, mint másodrangú örökösök.
Amennyiben az elsőrangú örökösök, azaz a gyerekek, unokák, dédunokák már nem élnek, akkor a másodrangú örökösök örökölnek,
azaz az örökhagyó szülei, testvérei, ha már ők sem élnek, akkor a testvérek gyerekei.
Csak utána örökölnek a harmadrangú rokonok, a nagyszülők, a nagybácsik, nagynénik, illetve azok gyerekei.
Példa:
Stefan Müller meghal 65 évesen, a felesége, Berta Müller már korábban meghalt. A házaspárnak nem volt közös gyereke. Stefan
Müller halálának időpontjában még él az ő édesanyja és a testvére, Lisa Müller. Stefan Müller örökösei: az édesanyja és a
testvére fele-fele arányban. Természetesen ez az öröklési rend, illetve az öröklés általában nem függ a nemzetiségtől, így
nyilvánvaló, hogy ha az örökhagyó rokona Magyarországon él, magyar állampolgár, vagy bármilyen más ország állampolgára, ugyanúgy
örököl, csak a gyakorlatban nehezebb lehet az öröklését érvényesíteni.
A házastárs öröklése
A német BGB 1931. szakasza előírja, hogy a házastárs örököl az első rangú örökösök mellett, mégpedig úgy, hogy neki jár az
örökség 1/4 része. A másodrangú örökösök mellett ˝ része.
Abban az esetben, ha a házastársaknak nem volt közjegyző előtt készült házassági szerződése, azaz törvényes vagyoni közösségben
éltek, akkor a házastárs öröksége további Ľ - résszel növekszik. Ez azt jelenti, hogy az elsőrangú örökösök mellett a házastárs
öröksége ˝- re, a másodrangú örökösök mellett ľ- re növekszik.
Abban az esetben, amikor az örökhagyónak nincsenek sem elsőrangú, sem másodrangú örökösei, és a nagyszülei is már korábban
meghaltak, akkor a házastárs az egyedüli örökös.
Példa:
A főorvos Uli Klein második házasságban él a nővérke Berta Kleinnal, törvényes vagyoni közösségben. Uli Klein Magyarországon
járt orvosi egyetemre és még ebből az időből van egy fia, István, aki nincs jóban a mostohaanyjával. Miután Dr. Uli Klein meghal
és nem hagy maga után végrendeletet, az örökség fele a feleséget, második fele Istvánt illeti.
István szerencsétlenségére azonban sajnos a német jogban van lehetőség arra, hogy a feleség lemondjon az örökléséről és akkor
követelheti a házastársi vagyonközösség alapján őt megillető részt és a köteles részét. Ezzel jobban jár, ami azt eredményezi,
hogy István kevesebbet kap. Abban az esetben, ha a főorvos úr 1 000 000 000 eurót hagy maga után, a különbég 62 500 eurót tesz
ki
Köteles rész
A német BGB 2303. szakaszától kezdve van szabályozva.
A köteles rész Németországban ugyanúgy, mint Magyarországon a törvényes rész fele. A köteles résznél figyelembe kell venni a
halál előtt ajándékozott tárgyakat, értékeket, mégpedig úgy, hogy ha az ajándékozás és a halál között csak egy év telt el, akkor
azt teljes mértékben figyelembe kell venni és az örökségből le kell vonni. Ha több mint egy év telt el, akkor a figyelembeveendő
ajándékozási érték csökken minden teljes évvel 10% arányban. Amennyiben több mint 10 év telt el az ajándékozás óta, már nem
kötelező figyelembe venni a köteles rész kiszámításánál. Az ajándékozást nem szabad figyelembe venni abban az esetben, ha az
ajándékozás a házastárs felé történt, illetve haszonélvezeti jog kikötése kísérte.
A köteles részre való jogosultság kizárólag az örökhagyó leszármazottjait és szüleit illeti. Nem jogosultak rá a testvérek és
távoli rokonok.
Példa:
Az örökhagyó Peter Mayer egy 1 000 000 000 Euró értékű vállalkozást hagy maga után. Készített egy érvényes végrendeletet,
melyben az egyetlen örököse a házastársa, Elizabeth Mayer. A házastársak törvényes vagyoni közösségben éltek. Egy korábbi
kapcsolatból származik egy fia, László, aki az örökhagyó egyedüli gyereke. László a öröklése a törvényes öröklési rész fele, az
adott esetben ő, mint elsőrangú örökös kapná törvényes öröklés esetén az örökség felét, így nyilvánvalóan a köteles része Ľ.
László megkapná a köteles részt, ami 250 000 Eurót tesz ki. Az egyedüli örökösnek, Lisa Mayernek kötelessége kifizetni ezt a
részt készpénzben, annak ellenére, hogy az örökség egy vállalkozásban áll.
Példa:
Az özvegy Izolda Schmitz hagy maga után két, a második házasságából származó gyereket. Az első házasságából, amely
Magyarországon köttetett, származik egy harmadik gyerek, akit Gézának hívnak. Az özvegy végrendeletében az áll, hogy a második
házasságból származó két gyerek legyen a kizárólagos örököse, Géza legyen kizárva az örökségből. Ez a szabályozás
megtámadhatatlan, azonban Gézának természetesen jár a köteles rész, ami a törvényes résznek a fele, mivel itt három gyerekről
van szó, a törvényes örökség 1/3 része lenne. Magyarul Géza 1/6 részt örököl.
Öröklés végrendelettel
Végrendelettel nyilvánvalóan az örökhagyó el tud térni a törvényes előírásoktól és úgy kedvezni azoknak, akiknek akar, azzal
a feltétellel, hogy a köteles rész nem kizárható. A végrendelet, illetve az öröklési szerződés általános eszközök arra, hogy az
örökhagyó részletesen szabályozza hagyatékának sorsát halála utánra.
Ugyanúgy, mint Magyarországon a végrendeletet Németországban is magánokiratban lehet szabályozni, illetve közjegyző előtt. A
végrendelet érvényességét illetően a két alternatíva között nincs különbség, természetesen egy pár formális, nagyon szigorú
követelménynek eleget kell tenni.
Takács Imre és Takács Ilona 1956-ban elmenekültek Magyarországról Németországba, ahol németesítették nevüket és Weber
házaspárként éltek. Magyarországon még egy unokatestvérük él. Gyermekük nincs. Idős korukra visszatelepültek Magyarországra és
egy szomszéd odaadóan ápolja a most már öreg házaspárt, főleg a férjet, Weber Imrét. Ezért Imre azt akarja, hogy kössenek egy
öröklési szerződést, amely szerint a túlélő házastárs örököl mindent, de amikor ő is meghal, akkor a szomszéd néni örökölje azt,
ami marad. Két év múlva meghal Imre. Felesége és a szomszéd néni között egyre rosszabbá válik a viszony, mert az özvegy nem jön
ki a szomszéd néni férjével és Weber Ilona ki akarja zárni a szomszéd nénit az örökségből. Ezt azonban már nem teheti meg, az
öröklési szerződés köti a kezét, nincs lehetőség az öröklési helyzet módosítására.
Ilonának az lett volna a másik lehetősége, hogy lemond az örökségről és.
Német hagyatéki eljárás
(feltöltés alatt)
Német öröklési jog veszélyei
A német öröklési jog legnagyobb veszélye az örökös korlátlan felelőssége az örökhagyó teljes hagyatékáért (tartozások,
kötelezettségek is!). A német jog szerint ez a felelősség nem korlátozódik az örökség értékére, hanem kiterjed az örökös teljes
vagyonára. Ez a jogi helyzet már sok ember életét tönkretette. Ahhoz, hogy ezt a veszélyt enyhítsék, a német jogalkotó
rendelkezésre bocsátotta többek között az un. „hagyatéki felszámolási eljárást” és a „hagyaték-kezelés” intézményét. Ezekkel a
mentő lehetőségekkel viszont csak rövid határidőn belül lehet élni.
Azt kell tudni, hogy a német ítélkezés szerint az örökös már attól a pillanattól felel, ahogy elfogadta az örökségét, amely
ráutaló magatartáson keresztül is történhet, pl. úgy, hogy az illető – adott esetben egy németül nem beszélő magyar örökös –
kéri a német hagyatéki bíróságtól az un „Erbschein”-t (öröklési bizonyítványt), amelyet minden intézmény (pl. bank) fog kérni,
mielőtt bármilyen információval szolgálna.
A bíróság és a közjegyző szerepe a német hagyatéki jogban
Németországban a hagyatéki eljárások zömét a városi bíróságok bonyolítják le. Egyetlen tartomány ahol a hagyatéki eljárást
nem a bíróság, hanem Magyarországhoz hasonlóan közjegyző bonyolítja le Baden-Württemberg. Hatáskörrel a városi bíróságok
rendelkeznek, az illetékességet pedig az örökhagyó utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye határozza meg.
Örökösödési adó Németországban
A német jog szerint adózandó összeg több tényezőtől függ: az adó kategóriától, az „ellátási általány”-tól valamint az örökölt
összegtől.
Az első, legkedvezőbb kategóriába esik: a házastárs, gyerekek és mostoha gyerekek, a gyerekek és mostoha gyerekek
leszármazottai, a szülők és nagyszülők.
A második kategóriába esik: a szülők és nagyszülők, amennyiben nem tartoznak az első kategóriába, a testvérek első fokú
leszármazottai, a mostoha szülő, a meny és vej, anyós és após, az elvált házastárs.
A harmadik kategóriába esik minden más jogosult.
|
Az adóköteles örökség értéke ..ig
(beleértve ezt az összeget) |
Adókulcs a különböző kategóriákban |
|
I |
II |
III |
|
75 000 |
7 |
15 |
30 |
|
300 000 |
11 |
20 |
30 |
|
600 000 |
15 |
25 |
30 |
|
6 000 000 |
19 |
30 |
30 |
|
13 000 000 |
23 |
35 |
50 |
|
26 000 000 |
27 |
40 |
50 |
|
Több mint 26 000 000 |
30 |
43 |
50 |
Az „ellátási általány” egyfajta adókedvezmény a német örökösödési jogban, ami arra szolgál, hogy bizonyos örökösöknek
megkönnyítse a veszteség után az élet megfelelő körülmények melletti folytatását.
Német örökösödési-adó kalkulátor
Írja be az adatokat az alábbi kalkulátorba (rokoni viszony, az örökölt vagyon összege, a hagyaték összegéből levonandó
tételek). Hagyatéki összegéből le kell vonni a következő tételeket: az örökhagyó tartozásai, hagyományai, feltételek és köteles
részek, a temetés költsége és a temető gondozása, valamint azokat a költségeket, amelyek az örököst a hagyatéki eljárás
lebonyolításával kapcsolatban terhelik.
Az adatok megadását követően kattintson a „Számol” gombra. A „CE” gombbal van lehetősége az adatok törlésére.
|